Érdekes vita alakult ki a mai egyik előadáson - miért nincs több, vagy van egyáltalán valamely friss irodalom? Hogy azért határoljam egy kicsit - kisebbségi irodalomról lenne itt szó.
Amint a szlovák irodalom, úgy a magyar is Romániában, Vajdaságban, Ukrajnában mára elenyésző lett. A fiatal költőknek mondott ötvenévesek még mindig vannak, de hol a friss hús??? Róluk miért nem hallunk?
Talán már nincs téma, vagy minden elcsépelt lett? Vagy annyira aszimilálódtak, hogy kisebbségi nyelven nem közölnek? Csoporttársaim elég negatívan álltak ehhez - azért nem tudni róla, mert nincs. Azért nincs, mert hiányzik a téma, a hatás...hiába önmegvalósítás az irodalom, a költészet, ma már a fiatalság teljesen máshogy valósítja meg önmagát. Talán. Én érzékelem a fogyasztó-világot, tudom, hogy az előttünk lévők azért írtak, mert volt miről. Sejtem, hogy vajmi kevesen kiváncsiak a "én így szeretlek" s hasonló témákra...
Na de kérem! Kisebbségi irodalom igen is van - vannak folyóiratok, vannak irodalmi táborok - talán már a mai kritika elavult, s nem képes befogadni az irodalomnak új formáit...
Optimista módon hiszek a jövőképben, hiszek abban, hogy ennyi megpróbáltatás után újra feltámad: a fiatalság, az irodalom, a pozitivizmus...
Én lázadom a pesszimizmus ellen, én alkotok, én bízom magunkban.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése